A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése:
Fekete János helytörténeti munkássága

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Magyar Nemzeti Levéltár
Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi részleg
6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1.

Petőfi Sándor Emlékház
6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi u. 7.

Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ
6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Fekete János pedagógus, helytörténész 1924. április 3-án született Kiskunfélegyházán egy Jászfényszaruból betelepült redemptus család hetedik generációjának gyermekeként. Tanulmányait a Fehériskolában kezdte, majd Kiskunfélegyházi Tanítóképzőben folytatta, ahol életre szóló szellemi útravalót kapott dr. Takács Béla tanárától a néprajzkutatás területén és dr. Mezősi Károly igazgatótól a történettudomány területén. A szellemi munka mellett rendszeresen zenélt, orgonált. Tulit Péter szakmai vezetésével tornázott, aki érdeklődését a sport felé irányította. 1950-ben testnevelés tanári és versenybírói szakképesítést szerzett.

A Tanítóképző befejezése után 1944-ben Bükkmogyorósdon kezdte pedagógusi munkáját, 1945-től Pálmonostorán volt tanító, majd iskolaigazgató 1951-ig. Rövid ideig gimnáziumban is tanított, majd éveken keresztül általános iskolai igazgatóként dolgozott szülővárosában.

Négy évig a Kiskunfélegyházi Járási Tanács Művelődési Osztályának vezetője, 11 éven át kulturális elnökhelyettes volt. A járási tanács megszűntével a Bács-Kiskun Megyei Tanács szakigazgatási területén egyházügyi tanácsosként dolgozott 1983-ig, nyugdíjazásáig, s ebben az évben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.

Helytörténészként 1959-ben kezdett publikálni. 1974-ben jelent meg Kiskunfélegyháza településfejlődése és utcaneveinek története című könyve. A 70-es évek végén megjelenő tanulmányai a helyi Móra-, Petőfi- és Kossuth-hagyományt erősítik, e kultuszok irodalomtörténeti-történelmi jelentőségét mélyítik helytörténeti-honismereti bizonyítékokkal alátámasztva. 1979-ben megjelenik Móra Ferenc családfája című munkája. Ezt követi két tanulmány: a Móra Ferenc félegyházi alakjai (1979), majd 1988-ban A Kincskereső kisködmön néhány életrajzi vonatkozása. Az 1987-ben megjelenő Kossuth Lajos emléke Kiskunfélegyházán című kiadványnak szerkesztője és egyik szerzője volt.

Kiváló tanulmányai az Etnographiában, a Cumaniában, ill. a Bács-Kiskun Megyei Levéltár évkönyvsorozatában közölt szakmai írások. A helyi lakosok a Félegyházi Közlöny hasábjain olvashatták hosszú időn át a város múltját feltáró írásait.

Fekete János volt az egyik szerzője az Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez (1985) című kiadványnak, valamint a Kiskunfélegyháza helyismereti könyve (1998) címmel megjelent segédkönyvnek, mely nélkülözhetetlen eszköz a tanításban.

A tudós helytörténész rendkívül értékes tanulmányait, kutatásait tárja az olvasóközönség elé Móra Istvánról, Kossuth Lajosról, Móra Ferencről, Mezősi Károlyról, Petőfiről. Más írások útmenti keresztekről, utcanevekről nyújtanak gazdag ismeretanyagot. A kiskunfélegyházi honismereti mozgalom szervezője és a helyi Honismereti Klub elnöke volt hosszú éveken át.

1995. június 15-én a redemptios ünnepségek központi rendezvényén a helyi képviselő-testület Fekete János helytörténészt a város díszpolgárává avatta. 40 éves honismereti munkájának elismeréseként kapta 2000-ben a Bél Mátyás Notitia Hungariae Emlékérmet.

Fekete János több tudományos társaságban dolgozik folyamatosan; tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Szövetségnek, örökös tagja az Országos Petőfi Sándor Társaság elnökségének. Örökös tiszteletbeli- és alapító tagja, ill. névadója a Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesületnek, amely 1993 óta Móra Ferenc nevét viseli, s amelynek 1997-től 2003-ig elnöke, ezt követően pedig tiszteletbeli örökös elnöke lett. A közművelődés és oktatásfejlesztés területén végzett kiemelkedő munkáját 2004-ben Wlassics Gyula-díjjal jutalmazták. 2005-ben Petőfi-díjjal értékelték a Petőfi-kultusz erősítésére irányuló, a határokon innen és túl végzett tevékenységét. 2008. október 6-án hunyt el, sírja a Felsőtemetőben található.

2013. október 5-én, halálának 5. évfordulója tiszteletére a Sarlós Boldogasszony-templom kertjében domborművet avatott a Város Önkormányzata, Petőfi Emlékbizottság, a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány.

Fekete János kutatásai során összegyűjtött iratanyag halála után a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi részlegéhez került. Tárgyi emlékei és könyvtára a Petőfi Sándor Emlékházban tekinthető meg. Nyomtatásban megjelent művei a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban kölcsönözhetők és hozzáférhetők a város történetében elmélyedni vágyó olvasók számára.