A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése:
Kiskunfélegyházi sportolói csúcsteljesítmények - Félegyházi olimpikonok, világbajnokok

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Sport

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
- Olimpikonok emlékoszlopa, Móra Ferenc Gimnázium emlékparkja
6100. Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 9.
- Kiskunfélegyháza helyismereti könyve (szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet)
- Félegyháza sporttörténete a kezdetektől a mai napig (kiállítás vezető gyűjteménye)
- A kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskola 50 éve (szerk. Somogyi Sándorné)
- A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Emlékkönyve 1809-2009
(Kőfalviné Ónodi Márta, dr. Kőfalvi Tamás)

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A kiskunfélegyházi sportélet kialakulása az 1870-es évekre vezethető vissza. Elsőként Lövészegylet alakult, majd megkezdődött a tornászok edzése a majdani tanítóképzőben. 1883-ban megnyitották a város első jégpályáját. Hét évvel később pedig egy uszodával egybekötött fürdőt, így nyújtva egyre több lehetőséget a városban sportra, mozgásra vágyóknak. A Kiskunfélegyházán folytatott testnevelés oktatásnak és a sportegyesületek nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően több kiváló sportolóval is büszkélkedhet városunk, akik sikereikkel nemcsak saját nevüket, de szülővárosuk nevét is öregbítették. Sportolóinkról:

Dr. Varga Béla kötöttfogású birkózó, 1889-ben született. Kiskunfélegyházán érettségizett, majd Budapestre kerülve az orvosi egyetemen ismerkedett meg a birkózással. 1910-ben Bécsben világbajnokságot nyert, majd 1912-ben megszerezte első Európa-bajnoki aranyérmét is a Budapesten megrendezett versenyen. Ezt a teljesítményt a következő évben megismételte és az 1913-as Európa-bajnokságokon is a dobogó legfelső fokára állhatott. Olimpiai játékokon kétszer is indult. 1912-ben Stockholmban félnehézsúlyban harmadik, majd 1924-ben Párizsban középsúlyban illetve félnehézsúlyban hatodik helyen végzett. 1911 és 1923 között hét országos bajnokságot nyert. 1926-ban vonult vissza, akkor a Magyar Birkózó Szövetség társelnökévé választották. A félegyházi birkózósport kialakulása elsősorban neki és tanítványainak köszönhető.

Molnár László kormányos, evezős. 1902-ben született. Gimnáziumi tanulmányai után Budapestre került, ahol a Hungária Evezősegylet, majd a Bp. Vörös Meteor kormányosa lett. Háromszor vezette győzelemre a magyar hajókat az Európa-bajnokságokon, továbbá egy második és három negyedik helyezést szerzett. 1933-ban Budapesten a kormányos nyolcas, 1934-ben Luzernben a kormányos kétevezős és a kormányos nyolcevezős tagjaként szerzett Európa-bajnoki címet. 1936-ban indult a berlini olimpián, ahol kormányos négyesben az 5. helyen ért célba csapatával. 1927-1954 között huszonkét magyar bajnoki aranyérmet szerzett. Ezzel Ő minden idők legtöbb magyar bajnokságot nyert kormányosa evezésben.

Raggambi Fluck István 1905-ben született, rövidtávfutó. Évekig a legjobb magyar vágtázók közé tartozott. Az 1928-as amszterdami olimpián 100 méteres síkfutásban valamint 4x100 méteres váltófutásban indult, de helyezést nem sikerült elérnie. Hatszor nyert magyar bajnokságot. Tiszteletére rendezik meg a Raggambi emlékversenyt, a 100 méteres magyar bajnokságot.

Dr. Zarándi László 1929-ben született. Tíz évesen határozta el, hogy testnevelő tanár lesz, majd a KTK-ban minden lehetséges sportágat kipróbált. 1949-ben döntött végleg az atlétika mellett. Kitűnő rajtja lévén 1950-től állandó kezdőembere volt a 4x100 méteres váltónak, amely 1954-ben megnyerte a berni Európa-bajnokságot. Az 1952-es Helsinki-i olimpián bronzérmet szerzett váltótársaival. Sérülés miatt az 1956-os olimpián már nem tudott részt venni. A legjobb magyar vágtázó volt. A váltó tagjaként tizenkilencszer volt válogatott.

Dr. Réczi László 1947-ben született. Gyermekkorában asztaliteniszezett és csak későbbi tanulmányai során ismerkedett meg a birkózással. A magyar válogatott tagjaként először a müncheni olimpián szerepelt 1972-ben, ahol a 10. helyen végzett. Négy évvel később a montreali olimpián is részt vett és bronzéremmel tért haza. A hetvenes években hatszor is felállhatott a dobogóra birkózó világversenyeken, ebből négyszer világbajnokságokon. 1973-, 1974-, 1975-ben VB bronzérmes lett, majd 1977-ben Göteborgban megszerezte a világbajnoki aranyat is. Huszonnégy évesen lett a magyar válogatott tagja. Az 1977-es törökországi Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. 1962-től 1980-ig a Kiskunfélegyházi Vasas versenyzője. 1971-ben, 1975-ben és 1979-ben a 62 kilogrammos súlycsoport országos bajnoka. 1971-1978 között tizenkilenc alkalommal volt a válogatott keret tagja.

Vadász László 1948-ban született. László Jenő ismertette meg vele a sakkozást. Budapesti tanulmányai alatt vált verseny sakkozóvá. A nemzetközi nagymesteri címet 1976-ban kapta meg, majd a két évvel későbbi sakkolimpián Buenos Airesben olimpiai bajnoki címet szerzett. Háromszor is eredményesen szerepelt az Európa-bajnokságokon. 1977-ben és 1980-ban a második helyen végzett, 1978-ban pedig az EB legjobbja lett.

Juhász László 1950-ben született. Fogathajtó. Eleinte kovácsnak készült, de már egész fiatal gyerekként csikóskodott Bugacpusztán, később a Puszta ötöst hajtotta. 1979-ben került Tiszaalpárra fogatos brigádvezetőként és ott kezdett el négyesfogatot hajtani. A nyolcvanas évek elején tűnt fel a hazai négyesfogathajtás versenyzői között. Első nemzetközi versenyén, 1982-ben az apeldoorni világbanokságon csapatban ezüstérmes, egyéniben bronzérmes lett. 1983 óta tagja a magyar négyesfogathajtó válogatottnak. A Szilvásváradon megrendezett világbajnokságon, 1984-ben egyéniben és csapatban is megnyerte a világbajnokságot. 1986-ban Ascotban csapatban világbajnoki ezüstérmes, egyéni bronzérmes. 1988-ban Apeldoornban világbajnoki ezüstérmes csapatban, egyéniben 4. helyezett. Stockholmban, 1990-ben szintén tagja a világbajnoki bronzérmes csapatnak. Háromszoros magyar bajnok és derbygyőztes, 1982-ben, 1984-ben és 1991-ben. 2001-ben csapatban magyar bajnok, egyéniben bronzérmes lett.

Messzi István súlyemelő, 1961-ben született. Általános iskolai tanulmányai alatt szorgalmasan járt birkózó edzésekre. A súlyemeléssel Kecskeméten, középiskolás évei alatt ismerkedett meg. 1984-től lett a magyar válogatott tagja. számos világbajnokságon szerepelt, bár dobogós helyezést nem sikerült elérnie. 1985-ben a södertäljei és az 1987-es ostravai világbajnokságokon ötödik lett. Az 1986-os szófiai világbajnokságon hatodik, az 1989-es athéni VB-n nyolcadik helyre került. Az 1988-as szöuli olimpián ezüstérmet szerezve a dobogó második fokára állhatott. Sajnos az 1990-ben Budapesten megrendezett világbajnokságon nem ért el helyezést. Európa-bajnoki szereplései során 1985-ben a katowicei versenyen, a negyedik helyen végzett. Az ezt követő években háromszor lett ötödik, 1986-ban, 1988-ban és 1989-ben. A reimsi 1987-es Európa-bajnokságon sajnos nem ért el helyezést, de 1990-ben Aalborgban a hetedik helyig jutott. Háromszor is megszerezte a magyar bajnoki címet váltósúlyban, 1985-ben, 1989-ben és 1990-ben.

Fazekas Lajos 1963-ban született. Tanulmányait a Móra Ferenc Általános Iskolában kezdte, majd a 608. sz. Szakmunkásképző Intézetben asztalos-tanulóként folytatta. Ekkor kezdett kerékpározni a Húsos SC-ben. Öt évig kerékpározott. Ezután váltott át a terepfutásra. 1985-től a Honvéd SE-ben edzett. 1986-ban Szegeden indult első maratoni versenyén, ahol a legjobb húsz közé került. A BVSC-ben maratoni távon országos bajnokságot nyert csapatával. 1989-ben nemzetközi versenyt nyert a 80 km-es távon. 1989-től számos világversenyen részt vett. 1997-ben fejezte be a versenyzést.

Szűcs Csaba 1965-ben született. Iskolás évei alatt sokszor futva járt be edzésre a városhoz közeli otthonukból. 1975-ben kezdett el atletizálni. Ifjúsági korában a 3000 m-es akadályfutás volt a fő száma. Később középtáv futóként versenyzett, majd kipróbálta a maratoni távot, ahol élete első versenyén magyar bajnoki címet szerzett. Saját idejét megjavítva egy évvel később megvédte bajnoki címét. 1992-ben részt vett a barcelonai olimpián, ám ezt sérülés miatt 10 km után fel kellett adnia. Számos versenyen részt vett, köztük az 1990-es Atlétikai Európa-bajnokságon is Splitben, ahol a tizenegyedik helyen ért célba. Eredményét azóta sem sikerült férfi maratoni futóinknak túlszárnyalni. Az 1993-as párizsi maratonon újabb magyar csúcsot ért el, melyet azóta sem sikerült megközelítenie magyar versenyzőnek.

Kürtösi Zsolt 1971-ben született. Diákévei alatt minden atlétikai versenyszámot kipróbált. 1993-ban lett először válogatott. 1995-ben a kilencedik helyen végzett a barcelonai fedett pályás világbajnokságon. Kiváló fiatalkori sporteredményeinek köszönhetően tagja lett az 1996-os magyar olimpiai csapatnak, melynek tagjaként 27. helyezést ért el. 1998-ban a Budapesten megrendezett Európa-bajnokságon kilencedik lett. Négy évvel később a bécsi fedett pályás EB tizenharmadik helyén végzett és még ugyanebben az évben a müncheni Európa-bajnokságon a tizenegyedik helyet szerezte meg. 2000-ben is képviselte hazánkat az olimpiai játékokon Sydneyben. Itt tízpróbában a 11. helyen végzett. Következő VB szereplésére 2001-ig kellett várnunk. Ekkor a kanadai Edmontonban rendezett világversenyen a tizenharmadik lett. Az országos fedettpályás hétpróba-bajnokságokon eddig hatszor állhatott fel a dobogó legfelső fokára, 1994-ben, 1998-ban, 2000-ben, 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben. Ezt követően sportágat váltott és a 2006-os torinói olimpián a négyes bob versenyében indult és csapatával a 24. helyen végzett.

Mizsei György ökölvívó szintén 1971-ben született. Már fiatalkorában felfigyeltek tehetségére, 1988-ban bronzéremmel tért haza a Junior Európa-bajnokságról. Ezt követően 1989-ben korengedménnyel indulhatott a felnőtt magyar bajnokságon, melyet meg is nyert. 1990-től a magyar válogatott tagja. Pályafutása alatt összesen hatszor nyert magyar bajnokságot. Felnőtt Európa-bajnoki szereplései során háromszor állhatott fel a dobogó harmadik fokára, 1991-ben, 1992-ben és 1996-ban. Hazánkat kétszer is képviseli az olimpiai játékokon. Először 1992-ben Barcelonában, ahol a legjobb négy közé jutott, majd az 1996-os játékon ahol 9. helyezést ért el.

Szabó Emese 1985-ben született. 1997-ben kezdett el cselgáncsozni Kunszálláson. Egy évvel később kipróbálta a birkózást is, majd 1999-től már versenyzett is a sportágban. Miután megszűnt a Kunszállási Judo Klub édesapja tanácsára versenyszerűen folytatta a birkózást. A 2005-ben rendezett junior VB-n az ötödik helyig jutott, három évvel később a főiskolás VB-n már a harmadik helyen végzett. Számos ifjúsági bajnokságot követően, eredményesen szerepelt a világversenyeken, emellett többször is magyar bajnoki címet szerzett. A 2007-ben Szófiában megrendezett Európa-bajnokságon az ötödik helyen végzett. Két évvel később ezt az eredményét túlszárnyalva a dobogó második fokára állhatott a Vilniusban megrendezett EB-n. 2010-ben a Herningben megrendezett felnőtt világbajnokságon tízedik lett. 2011-ben Dortmundban a nyolc között búcsúzott, majd a következő évben Belgrádban a tízedik helyen végzett.