A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése:
Móra Ferenc félegyházi ihletésű írásai, kiemelve a Kincskereső kisködmönt és a Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című könyveket

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Kiskun Múzeum
6100 Kiskunfélegyháza, Dr. Holló Lajos u. 9.

Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi részleg
6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1.

Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ
6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Móra Ferenc író, költő, újságíró, muzeológus 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán, édesapja Móra Márton szűcsmester, édesanyja Juhász Anna kenyérsütögető asszony. Az elemi iskola elvégzése után a félegyházi gimnáziumba került. Ekkor írta első, félegyházi ihletettségű verseit tanítványához, első szerelméhez, majd későbbi mennyasszonyához. A március 15-i ünnepélyekre írt versei mind kedves emlékeink. 1897-ben kitűnő eredménnyel leérettségizett, majd a budapesti egyetem bölcsészkarán tanári diplomát szerzett. Ezekben az években már jelentek meg írásai az Új Időkben és a Félegyházi Hírlapban. 1902-ben kapott állást a szegedi Napló szerkesztőségében.

A Napló mellett az Én újságom c. gyermeklapnak is dolgozott 1905 és 1912 között. 1904-ben könyvtárnoki állást kapott a szegedi kultúrpalotában Tömörkény István mellett, akinek hatására régészkedni kezdett, s kiváló eredményeket ért el. 1913-ban Móra Ferenc lett a Szegedi Napló főszerkesztője, majd 1917-ben pedig ő lett a Városi Múzeum igazgatója. Új tisztségében arra törekedett, hogy a könyvtár és a múzeum mindenkié legyen. 1919. május 1-jén meg kellett válnia a Szegedi Napló főszerkesztői székétől, az újság 1922-ben meg is szűnt, írásait ezután a Szeged című lapnak adta, de szoros szálak fűzték a Világhoz, majd annak utódjához, a Magyar Hírlaphoz, ez utóbbinak haláláig a munkatársa maradt.

1920-ban jelenik meg A Kincskereső kisködmön című regénye, amely bár önálló történetekből áll, de ez mind Gergőhöz kapcsolódik, aki nem más, mint a gyermek Móra Ferenc. A Kincskereső kisködmön figyelemre méltó mű úgy is, mint Kiskunfélegyháza múltjának hiteles ábrázolása.

1922-ben a Kultúra Lapkiadó Vállalat igazgatója felkérte egy regény megírására. Ennek hatására megszületett a Négy apának egy leánya, mellyel Móra elismert, sikeres regényíró lett.

1927-ben elérkezett írói jubileumának 25. éve. Barátai arra biztatták, írjon e jeles alkalomból regényt, és megszületett az Ének a búzamezőkről, mely az egyik legjelentősebb háborúellenes regény. A mű óriás sikert aratott, megjelent angolul, németül, hollandul, finnül. Írói munkásságának 25. évfordulóján a Dugonics Társaság alelnökének választotta.

Móra országszerte megnyilvánuló népszerűségének, sikereinek hatására Kiskunfélegyháza is megmozdult. 1927. december 22-én dr. Katona János tanítóképző-intézeti igazgató beterjesztette az általa megfogalmazott – és 88 képviselőtársának aláírásával ellátott-javaslatot Móra Ferenc díszpolgárrá választására. Dr. Holló Béla polgármester összehívta a közgyűlést, melyen a képviselő-testület elsöprő többséggel Móra Ferencet díszpolgárrá választotta. A díszdiploma átadása azonban majd másfél évig elhúzódott, ugyanis a városi önkormányzat egységes párt-politikai ellenzéke fellebbezéssel akadályozta a korábbi átadást. A díszdiploma átadására végül 1929. június 9-én került sor ünnepélyes közgyűlésen. Ezen a napon került sor a Daru utcai házon történő emléktábla-avatásra is (akkor még ezt vélték a szülőháznak). Az író érzelmeiről a Díszpolgárság című írásában olvashatunk: „Mint író, ettől a várostól kaptam egyéni veretemet, innen származnak írói céljaim. Az én írásaimban félegyházi nap süt, félegyházi szél fúj, félegyházi sárgarigó fütyül.”

A harmincas évek elején fizikai ereje fogyott, 1932-ben még megírta Aranykoporsó c. nagy sikert aratott történelmi regényét, melynek első példányát díszdoktori disszertációjaként a szegedi egyetemnek ajánlotta a szerző.

1934. február 8-án hunyt el. Szeretett volna Félegyházán nyugodni. Ahogy mondta: „…csak itt lesz jó alvásom Félegyháza iránti szeretetemnek ennél jobban nem tudok kifejezést adni…” Ez a vágya nem teljesült, Szegeden helyezték örök nyugalomra.

Móra közvetlenül halála előtt rendezgette könyvvé néhány kötetét. Ezeknek megjelenését már nem érte meg. Halála után, május elején került a könyvesboltokba Móra Ferenc hátrahagyott művei díszkiadása sorozatcímmel. Ebben a sorozatban látott először napvilágot 1934-ben a Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című könyv. Önéletrajzi írásait közli a kötetben a szerző, melyekből gyakran visszaköszön szülőföldje, tanítói, diák- és gyermektársai alakja, és leggyakrabban: az édesanya arcképe. Csalódásait és örömeit megörökítő életképeiben az élőbeszéd elevenségével ható szép magyar nyelvben gyönyörködhetünk.

Leveleinek egy részét a Kiskun Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi részlege őrzi. Nyomtatásban megjelent regényei a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban találhatók meg.