A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
1. A nemzeti érték megnevezése:
Petőfi Sándor Emlékház falán található emléktábla
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség
3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Petőfi Sándor Emlékház
6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi u. 7.
4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár
5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
A Petőfi Sándor Emlékház táblával való megjelölése Reményi Ede (1828-1898) hegedűművész érdeme. A világhírű művész országjáró körútja során eljutott városunkba is, nagy sikerrel hangversenyezett 1860. november 18-án. A lelkes közönség előtt megtartott félegyházi hangverseny bevételét (85 forint 50 krajcár) Reményi Ede, mint a félegyházi Petőfi-kultusz egyik elindítója, emléktábla létesítésére ajánlotta fel. A bevételt saját pénzből még jelentős összeggel egészítette ki. A megajándékozáskor indítványozta, hogy „azon ház, melyben nemzetünk nagy, halhatatlan költője, Petőfi Sándor, mint csecsemő élt, s az édes magyar szót először ejté ki, emléktáblával örökítessék meg.”
A Petőfi-emléktábla 1861-ben Gerenday Antal budapesti kőfaragó műhelyében el is készült, városunkba is szállították. A kedvezőtlen politikai viszonyok miatt azonban csak 1867. október 13-án leplezték le, nagy Petőfi ünnepség keretében. Az ünnepségen megjelent a jászkunok főkapitánya Ráday Gedeon, Reményi Ede és tanítványai. Eljött a költő öccse, Petőfi István is. A jeles ünnepen a szabadságharc katonái közül többen megjelentek Perczel Mór tábornokkal az élen. Szász Károly a Kisfaludy-tárdaság, Gyulai Pál és Dux Adolf az Akadémia képviseletében volt jelen. A székely nemzet nevében Györfi Iván zentai tanító gyönyörű beszéddel dicsőítette Petőfi szellemét.
Az ünnepi avatóbeszédet Fazekas Alajos ügyvéd, a költő gyermekkori játszótársa mondta, aki meleg szavakkal emlékezett Petőfi Sándorra.
Ezt követően Reményi Ede mondta el az emléktábla történetét és ismertette a Pesten felállításra kerülő Petőfi szobor ügyének állását is. Beszédét a félegyházi nép éljenzéssel fogadta.
Az ünnepély előkészítése és szervezése Pásztor Ferenc (1841-1898) tanító, újságíró érdeme volt. Erre az alkalomra írta meg – irodalomtörténeti értéknek és ritkaságnak számító – 23 oldalas, „Emlékirat Petőfi Sándor emléktáblájának Félegyházán történő leleplezési ünnepélyéről” c. munkáját.
Ettől az ünnepségtől számítjuk a félegyházi Petőfi-kultusz máig ható, elevenen élő hagyományrendszerét.
Reményi Ede javaslatára 1867. december 10-én teret neveztek el Petőfiről Félegyházán, a Petőfi Sándor Emlékház előtt.