A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése:
Kossuth Lajos levele, amelyben megköszöni a díszpolgárságot és a Hattyúház előtt elhangzott beszéde

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Kiskun Múzeum
6100 Kiskunfélegyháza, Dr. Holló Lajos u. 9.

Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi részleg
6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
Kiskunfélegyházi Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

1848. március 15-én kitört Budapesten a forradalom. 1848 áprilisában kinevezi a király a parlamentnek felelős kormányt. A Batthyány-kormánynak Kossuth Lajos lett a pénzügyminisztere. 1848 szeptemberétől a forradalom vívmányainak megvédését Kossuth Lajos szervezi meg, toborzóútra indult az Alföldre, hogy a haza megvédésére fegyverbe szólítsa a népet. Cegléd, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szeged az útvonal. Útközben városunkban is megállt 1848. október 6-án, és a félegyháziak emlékezete szerint a Hattyúház előtt mondta az elhíresült szavakat: „Üdvözlöm a csatákban megbarnult haragos kunokat!” Bár a beszéd szövege nem maradt fenn a helyet, ahonnan Kossuth Lajos beszélt, ma egy emlékkő jelöli meg.

Kossuth Lajos itt tartózkodásának bizonyítékaként fennmaradt egy a Duttyán vendégfogadóból származó nyugta, amelyen a kocsmáros felsorolta az elfogyasztott ételeket, italok árát és a kísérő szolgák ebédjét is.

A szabadságharc eleste után Kossuth Lajos emigrációba kényszerült, ahol céljának tartotta a magyar szabadságharc megértetését a világgal, ezt több mint 500 beszédben tette meg szerte a világban Viddintől Londonon át Washingtonig. Száműzöttként Torinóban telepedett le. A 80. születésnapja örömünnep Magyarországon. Városok, községek választották díszpolgáruknak, a legszebb utcát, teret róla nevezték el.

1886-ban Kiskunfélegyháza is díszpolgárává választotta Kossuth Lajost. A félegyházi díszpolgárválasztás szól Kossuth személye iránti tiszteletnek, s egyúttal tiltakozás az ellen a honosítási törvény ellen, mely alapján 1890. január 8-án Kossuth is elveszítené magyar állampolgárságát. A képviselő-testület eredeti szándéka szerint küldöttség vitte volna a díszpolgári oklevelet Torinóba, a beteg, agg Kossuth Lajos kérésére azonban jó barátja Helfy Ignác országgyűlési képviselő vette át ünnepélyes közgyűlésen (1886. december 5-én) a díszoklevelet Molnár István polgármestertől. A kitüntetést Kossuth Lajos saját kezűleg írt hosszú levélben köszönte meg. A köszönőlevél 1887. május 1-én jelent meg a helyi lapokban, ekkor a közgyűlés Ulrich István főjegyző indítványára a vasúti főutcát Kossuth utcának nevezi el.

A fent említett emlékkő mellett a félegyházi Kossuth-kultusz emlékei a Blaha Lujza téren található Pálfy Gusztáv szobrászművész által készített Kossuth Lajos-mellszobor, a Kossuth-dombormű a volt Bankfalui Általános Iskola udvarán, a Kossuth-emléktáblák a Városháza épületének főhomlokzatán és a Kossuthvárosi Óvodának az épületén.